Mindennapjaink

2014 július 4. | Szerző: Neela |

Kezdek beleszokni az itteni eletbe, de masfel hete bent voltunk Mumbaiban, tovabbra is erzem a kulonbseget, igy remelem osszel bekoltozunk; Itt tovabbra is elszigeteltseg erzesem van, es bar egyedul mobilis vagyok mar, de annyi nehezites van az itteni eletben, hogy nem erzem jol magam, es nemcsak en nem, hanem a csalad tobbi tagja sem igazan; Mumbaiban mintha otthon lennek 🙂 fantasztikus erzes csak setalni a tengerparton, valahogy sokkal szabadabbnak erzem magam; de megvarom amig parom visszaer, es beszelgetunk rola; itt most novemberig van a lakas berelve, remelem nem kell hosszabbitanunk 🙂 mindenesetre meg majusban megkerte a nagynenjet, hogy nezzen lakasokat nekunk Mumbaiban 😀

mult vasarnap mar egyedul mozdultam ki, elmentem bevasarolni riksaval, es minden rendben ment; a legtobb helyen nagyon segitokeszek, kedvesek, udvariasak, de pl. Vodafone-nal mosolytalan, nem tul segitokesz emberkek voltak. Only a gym recepciosa nem volt tul segitokesz telefonban, meg a Vodafone ismetelten alkotott, felhivnak, mondom angolul hogy nem beszelem a marati nyelvet meg, erre ramvagja a telefont; hmmmm

de osszessegeben csak pozitiv tapasztalataim vannak a szolgaltatasi ipar teruleten 🙂 a jatszoterunkrol mindez nem mondhato el, igy mostanaban nem igazan latogatjuk, mondjuk egy honap kesessel, de bekoszontott az igazi monszun, igy most semmikeppen nem mennenk, de eleg agressziv gyerekek is vannak, es sajnos hiaba all ott az anyuka, tul elfoglalt egy fel oras csevegessel a telefonjan, igy nem vette eszre, vagy csak nem is erdekelte, hogy draga kisfia majdnem lerugta a fiamat a csuszdara maszva; eleg magasak a letra fokai, igy mogotte alltam, ha kellene segitseg, es ekkor kapott egy jol iranyzott mellkasi rugast; szegenykem nem szokott ilyen viselkedeshez, igy szepen levettem, megsimogattam, es inkabb elmentunk setalni; viszont ekkor felmerult bennem, hogy talan oviba kene jarnia, hogy szokja itt is a gyerekek tarsasagat, ugyanakkor feltem az ilyen kis agresszoroktol; azt mindenki megkerdezi, hogy milyen nyelven beszelek hozza, furcsa nekik a magyar nyelv 🙂

A sok eso bekoszontevel a kint lako elolenyek eloszeretettel huzodnak fedett helyre, amit en kevesbe toleralok 🙂 egyelore minket nem nagyon fenyegetnek a lakasban, de ma mar tobb szarnyas hangya es szunyog is bekerult a lakasba. hmm, 7. emelet. ….  bar orulok is az esonek, mert a mult heti meleg es szarazsag miatt deltol este 7-8 oraig nem volt viz; ami egyreszt reggeli vizfeltoltesbol allt, masreszt megnehezitette a fozes/takaritas lehetosegeit is, foleg az en szamomra, mert a fiam nem az indiai eletritmus szerint mukodik, azaz neki 7kor kaja es 8 utan pancsi, alvas, nem pedig 11-12 korul ejjel; amikor mindez aramszunettel parosult, akkor volt a legnagyobb kihivas. Bar most, hogy az esos idoszak bejott, internet nem nagyon van :S es amikor ugye kerdezem a csaladot az eppen aktualis kihivasrol, a valasz egyszeruen ” Welcome in India” szoval nagyon orulok az europai eletunknek 😀 mert hajnalban fel orat legyezni a gyereket, mert a ventillator nem mukodik (anelkul lehetetlenseg aludni, sot, a legkondi is alap tartozek, leszamitva a huvosebb teruleteket, vagy pl. ahol allandoan jar a szel; nalunk a csalad fiutagjai miatt kell hogy legyen, en a ventillatorral is ellennek 🙂 ) nem a legfelemelobb tevekenyseg, foleg ha az ember kicsit keson fekudt le 🙂

A napi ritmusom nagyon elter a csaladometol, amit neha nehezebben viselek; en szeretem hamar megcsinalni a reggelit felkeles utan, es bekesziteni az ebedet, hogy utana tudjak dolgozni, vagy tenni a tobbi dolgom;  igy lassan leszokom azon reggelikrol, amit elkeszites utan azonnal talalni kell, mert tegnap fel 10kor kezdtem a reggelit, es en fel 1kor ettem meg a sajatomat; mert eloszor ne csinaljam, mert meg senki nincs kesz, aztan megjott a lepenykenyeret keszito holgy, igy a konyhat el kellett hagyni, aztan megcsinaltam, de egyszerre nem lehet annyit, hogy mindenkinek jusson (Idli keszult), a rizst se keszitsem be, mert sokat azik mire felkerul; remelem az elkovetkezendo 1-2 het alatt kialakul a rendes napirend, mert nekem kell a tervezhetoseg 🙂 ami eleg nehez az indiai viszonyok kozott 🙂

Most, hogy elkezdtem a munkat – egyelore osszeirtam az altalam elkepzelt sutilistat, holnap megyek a cukraszatba kis probaadagokat csinalni, vasarnap lesz az 1. kostolo, jovo vasarnap a 2., utana mar lesz elkepzelesem, hogy az en terveim mennyire vagnak egybe az itteni izlessel ha meg csak atlagositva is 😀 elegge izgatott vagyok, de orulok, hogy sogorom erdeklodest mutat az egesz irant, igy ha beindul az uzlet, akkor o fogja folytatni amikor mi hazamegyunk 🙂 igy mar egesz megnyugtato, hogy lesz folytatas ha a kereslet is beindul 🙂